A kis kedvencek titkos élete
Mielőtt elindulunk
Az első és legfontosabb, hogy felkészülten hagyjuk magukra kedvenceinket. Mielőtt elindulunk, mozgassuk meg a kutyánkat hosszabb sétával vagy kiadós játékkal. Ha egy kisállat nem mozog eleget, könnyen felhalmozódnak az energiái, amit majd rombolásban, vagy más viselkedési zavarral vezet le. A szeparációs szorongás a bent tartott kisállatok egyik leggyakoribb problémája, de ezen könnyedén segíthetünk, ha megtanuljuk, hogyan kezeljük a stresszt. Szintén hasznos, ha nem búcsúzkodunk hosszasan, hiszen így csökkentjük a jelentőségét annak, hogy egyedül hagyjuk őket, kisállataink pedig nyugodtan folytatják majd a napjukat nélkülünk. Mielőtt elindulunk, néhány fontos dologra azért mindenképp figyeljünk oda: ellenőrizzük a hőmérsékletet, kapcsoljuk ki a gépeket és a légkondicionálást, tegyünk el szem elől minden ételt és potenciálisan veszélyes tárgyat.
Napközben
Ha gondoskodtunk kisállatunk etetéséről és megmozgattuk őt, akkor a nap legnagyobb részében nem kell aggódnunk. A cicáknak és kutyáknak sokkal több alvásra van szükségük, mint nekünk, így egy nyugodt kisállat semmi különöset nem csinál napközben az alváson kívül. Ha pedig azt szeretnénk, hogy távollétünkben kedvenceink ne költözzenek fel a kanapéra, akkor bizonyosodjunk meg róla, hogy az ágyuk eléggé kényelmes, olyan helyen van, ami nem túl zajos, és a környező hőmérséklete is megfelelő. Ha tudjuk, hogy kutyusunk vagy macskánk stresszes, amikor egyedül hagyjuk, érdemes kideríteni, hogy milyen típusú játékot kedvel, és azt előkészíteni, mielőtt elindulunk. A cicák szeretik függőlegesen is felfedezni a lakást, így, ha szeretnénk lefoglalni őket, alakítsunk ki számukra olyan felületeket, amire fel tudnak mászni. Szintén hasznos lehet, ha egyszerre csak egy játékot hagyunk nekik elől, és ezeket gyakran cserélgetjük – így elkerülhetjük, hogy rájuk unjanak.“
Amikor hazaérünk
A kisállattartás legjobb pillanatai közé tartozik, amikor egy hosszú nap után végre hazatérünk a kedvenc tappancsainkhoz. Az elinduláshoz hasonlóan, a hazaérkezésnél is kerüljük a szertartásos üdvözlést, hogy elkerüljük a szeparációs szorongás kialakulását. Ha azt látjuk, hogy kedvencünk stresszel, sír, vagy ugat, amikor hazaérünk, mindig várjuk meg, amíg elcsitul, mielőtt elkezdjük vigasztalni vagy simogatni. Ha rombolás, vagy más stressz-okozta viselkedési zavar jeleit fedezzük fel a lakásban, rendkívül fontos, hogy helyesen viselkedjünk. Ne csináljunk jelenetet, hiszen a kisállatoknak nehezebb utólag megérteni az összefüggést a korábbi viselkedésük és a szidás között, inkább intő jelként fogjuk fel ezeket, és tegyünk meg mindent, hogy a rombolás legközelebb már ne forduljon ez elő.